Kurultáj 2024

2024.08.11.
407 olvasó
Már a parkolók környékén feltünedeztek az ilyen csúcsos sátorok, amelyek nemcsak látványosabbak, hanem hűvösebbek is a laposaknál.
Egy kis cigiszünet a bejáratnál. Az öblös hamutartó nem éppen esztétikus, de vitathatatlanul praktikus.
A parkolóktól több száz métert kellett gyalogolni a rendezvény helyszínéig. A tömeg mindkét irányba folyamatosan hullámzott.
A sörösüveg átmeneti tárolása, ha mindkét kacsó foglalt.
Kutyus az egyik kézben, üveg víz a másikban, és hajrá.
Egy magyar csapat lakhelye a jurtavárosban.
A Kurultáj rendezvényeinek központi azaz főbejárata. Mögötte hatalmas térség, valódi pusztaság, melyet por és kiégett silány fű borított. A 35 fokban itt valóban égett a napmelegtől a kopár szík sarja.
Frici bácsi felméri a helyzetet.
Két öreg harcos a nemrég vásárolt korbáccsal. Talán az unokának lesz.
Ott, a domb túloldalán zajlottak a lovasbemutatók, amelyekről lekéstünk.
Akinek nem jutott hely a ponyva alatt – és ők bizony sokan voltak – sétálni voltak kénytelenek.
A barinők egymáshoz öltözködtek.
Az ülőhelyek és az árnyékos részek számának növelésén még van mint feljődni. Sem egyikből, sem a másikból nem jutott elég a nagyon nagy számú közönségnek.
A napernyő ugyanaz, mint a kalap, csak magasabb kényelmi szinten.
A közönség boldogabbik része. Ők azok, akiknek jutott ülőhely és árnyék.
Drágám kérsz egy csipetnyi árnyékot? Igen Lajos, tartsad!
A jurtaváros most éppen csöndes és kihalt. Mondhatni, nincs itt semmi látnivaló.
A jurtaváros, ahol a fellépők a háromnapos rendezvény idején laktak.
Most még jó mutat, de mil lesz 10-20 év múlva? Megsúgom: összemosódó, fekete paca.
Egy ki pihenő a kezek és lábak rengetegében.
Az ingyen csapvíz szó szerint életet mentett.
Még a tevék is az árnyékot keresték.
A tevekarám fontos építmény volt pusztalakó őseink életében.
Török testvéreink elfelé ballagnak.
Külföldi vendégek praktikus hővédő öltözetben.
Komótosan, de készül a faragvány.
A kovács pipahuját tart.
Leopárdmintás ruhájú nő.
Akinek van hozzá kedve, és ereje, lövöldözhet.
Bármilyen sovány is ez az árnyék, a miénk.
A rendezvény helyszínének közepén áll ez az archaikus hatást keltő szkulptúra.
A csíki emberek biztosan nem vesznek fel ilyen hegyes kalapot. Inkább eladják őket a turistáknak.
Tessék, tessék, olcsó és természetes!
Csakis!
Frici bácsi meghódítja a Délvidéket.
A praktikus öltözködés (balról) szép példája.
Az árnyék vonzóbb, mint a sörcsapok. Főként, hogy az utóbbiak előtt több tíz méteres sorok állnak
Kész csoda, hogy ezen a fotón nincs egyetlen ember sem.
Apu gatyája most hihetetlenül praktikus.
A napszemüveges farkasember.
A stílusjegyek néha összekeverednek.
Amikor az ember fiatal, ügyet sem vet a 35 fokra. Amikor már nem annyira fiatal, iszkol be az árnyékba.
Pávatollal révedező hölgy.
Akinek gyaloggaloppolni van kedve, csak tessék.
Forró szél.
A kulisszák mögött.
Akinek ernyője van, vígan sétál, akinek nincs, kénytelen a vizespalackot lóbálni.
Betyárlegény és betyárleány az alkalmi csárdában.
A gyerekeknek meg sem kottyan az, amitől a felnőttek kifekszenek.
Az ilyen csodát valóban mutogatni kell. A félmeztelenkedés tehát indokolt. Sajnos a hölgyek ezt a gyakorlatot nem követték.
Török testvéreink.
Az ülőhely ritkaság, azonnal le kell csapni rá, legyen bár a tűző nap is a helyszíne.
Pihenő a napon, ami nem biztos, hogy okos ötlet.
A szépség és a sólymok.
Kézzel működtetett csigafutóverseny gyerekeknek.

Kalandos utazást követően (a régi 5-ösön), és Budapesttől kis híján 5 óra alatt, de végül megérkeztünk Bugacra az évek során óriási nemzetközi eseménnyé duzzadt Kurultájra. A lovas felvonulást, és a látványos vágtákat lekéstük, de a hangulatot talán sikerült elkapni ezzel a néhány fotóval, amelyek azért nem lettek jobbak és számosabbak, mert a 35 fokos hőségben, és a kb. 2 óra hosszán át tartó légkondi nélküli autóban ücsörgés után az életünkért küzdöttünk. Erről persze csak mi tehetünk, a rendezvény ettől még rendkívül gazdag és látványos, valódi kuriózum. Egyedül a parkolás és a megközelítés megszervezése hagy maga után nem kevés kívánni valót.

 

A képek Fuji X-T3-al készültek, egy Fujifilm 27mm F2.8 R WR pancake objektívvel, ami egyúttal ennek az optikának a tesztje is volt arra nézvést, hogy alkalmas-e streetfotózásra. Örömmel jelentem, hogy ez a próba sikeres volt, az objektív nagyon is megfelel ennek a célnak, és bár nem csúcsminőség, a gyorsasága, élessége, rajzolata több mint elfogadható. Minden Fuji géptulajdonosnak szeretettel ajánlom.

Sanyi bácsi

Író, szerkesztő, a Streetfotó.hu mellett a Regénytár és az Irodalmi Élet honlapok szerkesztője és működtetője.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Go toTop